A homeopátia jövője – perspektivikus nézetből

   Az általános benyomás az, hogy a homeopátiát ma több millió ember használja és több százezer szakember gyakorolja világszerte, ami igaz! Az már egy teljesen más történet, hogy a szakemberek képesek-e megfelelő módon használni az orvostudomány eme új erejét. A homeopátiás gyógyászat területét olyannyira elözönlötte mindenféle beavatkozás, torzítás és helytelen gyakorlat, hogy az eredeti forma szinte teljesen elfedődött vagy elveszett és annak hatékonysága a lehetőségek mindössze 10 % -ra csökkent. Ez a csekély 10% többnyire abból adódik, hogy maradt a homeopatáknak egy kis csoportja, amely Samuel Hahnemann eredeti tanításait és az alkalmazás helyes vonalát követi. Ezen homeopaták rendeléseikben 70-80%-os sikerrel bírnak. Őket klasszikus homeopataként ismerték el, de hamarosan sok betolakodó a neve mellé akasztotta ezt a minősítést, hogy összezavarja a nyilvánosságot és klienseket toborozzon magának.

   Bár a homeopátia átlagos hatékonysága alacsony lehet a helytelen alkalmazásoknak köszönhetően, az emberek tudatában mégis úgy rögzült, mint olyan orvostudomány, amely hatékonyabb a mellékhatásokkal és komplikációkkal bíró hagyományos orvoslásnál. Ezt a benyomást az magyarázza, hogy a homeopátia hatékonynak bizonyult olyan idült betegségek esetében, melyekre nincs megoldás a hagyományos orvoslás eszközeivel. Sok sikertörténetet jelentettek főként azok a klasszikus homeopaták, akik tudták hogyan kell alkalmazni helyesen ezt az új erőt a gyógyításban.

   Emiatt könnyen megjósolható, hogy a homeopátia használata el fog terjedni, ám az még a jövő titka, hogy ez milyen formában fog megtörténni. Egy dolog biztos, hogy a homeopátia új státuszt fog elérni az orvoslás területén. Az ok egyszerű- olyan orvoslási módszer, amelyre az idült betegségekben mélységesen szenvedő emberiség egy hányadának már égetően szüksége van. Beteg és szenvedő emberek már felfedezték a lehetőségeit és semmi nem állíthat meg útjában egy hasznos orvosi rendszert, mely magasan fölötte áll létező hasonmásainak.

   1915-ben a híres James Tyler Kent amerikai homeopata halálával a homeopátia hirtelen és meredeken hanyatlani kezdett. Talán ma, 200 évvel később, az áradat az ellenkező irányt fogja venni.

Ki gyakorolja a homeopátiát?

   A homeopátiát gyakorlók szemszögéből nézve, a világon a helyzet elég bizarr. Felismerve a nyilvánosság igényeit, sok terapeuta, aki az orvostudománnyal valamilyen (néha akár távoli) kapcsolatban állt, alkalmazza a homeopátiát szakmai szinten, vagy akár mint öngyógyítás. Másrészt pedig, előálltak néhány új módszerrel és elképzeléssel, ami által a homeopátia gyakorlata könnyebbé, egyszerűbbé válhatna, azért, hogy a homeopátiás képzésben létező hatalmas hiányosságokat áthidalhassák. Tudatlanságukban a mindenféle, homeopátiát gyakorlók áldozatul estek ezeknek a könnyebb praktikáknak és nagyon hamar kiábrándultak belőlük, hogy aztán újabb módszert próbáljanak, amely ismételten csalódást okozott és így tovább. Mire ezek szakemberek rátalálnak a tudomány helyes alkalmazásának a módszereire, rengeteg évet, erőfeszítést és anyagi befektetést elvesztegelnek.

   A valóságban a módszertan helyes tanulmányozása szigorú előírások alapján történik, mely a tanuló minden erejét és lelkesedését igénybe veszi, mert csak ezek által lépheti át a tanulási folyamat nehézségeit. Régebben a hallgatók a medicina perifériájáról származtak inkább, manapság azonban, többnyire orvosok veszik igénybe a komoly tanulmányi intézményeket, sokan közülük már szakorvosok. Ám ezek az elmék már eleve el vannak fáradva, hiszen az bevett információk túlterhelik őket és a memória szabad tárháza jelentősen le van már szűkülve.

   Egy másik probléma, amellyel az orvosok szembesülnek, hogy amint a homeopátia alapelemeit elsajátítják, azonnal rendelni kezdenek és rövid időn belül páciensek nagy száma árasztja el őket. A két év tanulás, amellyel az alapképzést meg lehet szerezni elégségesnek tűnik ahhoz, hogy elkezdjenek homeopátiásan gyógyítani, ám a valóságban inkább 5-7 évre van szükség, felügyelet alatt, míg homeopátiás szakemberré válhatnak. Az orvos nem tudja megismerni a számtalan lehetséges helyzetet, amely a homeopátiában adódhat, csak alapos tanulás által.

   Ezen törekvéshez kapcsolódóan felsorolnék néhány intézményt, mely az orvosok megfelelő képzését célozza meg: orvosi egyetemekett (Oroszország), kollégiumokat (India, Pakisztán, Dél Amerika), európai intézményeket és akadémiákat, amelyek olyan szilárd tudást biztosítanak, mint a görögországi Klasszikus Homeopátia Nemzetközi Akadémiája és ennek a “Klasszikus homeopátiás e-learning programja”, melyet a hallgatói véleménye alapján a legjobbnak tekinthetünk ezen a téren. Ez a program a legteljesebb, szakmailag a legelismertebb és már nagyon sok kiváló szakembert nemzett.

   Az orvosok ideális felkészítése a mai napig az orvos képző iskolák, egyetemek, intézmények és akadémiák legnagyobb kihívása. Jelenleg, minden kétségen túl kijelenthető, hogy egy egészségesebb világért igenis szükség van a homeopátiára. Ami még hátravan, megtalálni a módját annak, hogy minden jövendőbeli szakember hozzáférjen a helyes és alapos felkészítéshez. A probléma csak az, hogy a kormányok nem fognak sietni, hogy támogassák az efféle elképzeléseket.

Az orvosok képzése

   Ha egy jobb egészségügyi állapotot szeretne, a társadalomnak gondot kell fordítania az orvosai felkészítésére. Amilyen most a rendszer, lehetetlenné teszi ezt a fejlődést. Az orvosi intézmények természetesen szóba sem jöhetnek. Soha nem fognak ilyen jellegű kezdeményezésekbe bocsátkozni, mivel általában a gyógyszeripar segítségével tartják fenn magukat, amely minden tudományos kutatást támogat. A homeopátiához hasonló alacsony költségű orvosi rendszerben dolgozó orvosok magas szintű képzésének támogatásában ténylegesen a biztosítási intézmények állami szektorai és a magánbiztosítók lehetnek érdekeltek. A biztosítási rendszerek a hatalmas költségeknek köszönhetően az összeomlás határán állnak, így hamarosan nagy változásokra lesznek kényszerülve.

   Gyakorlati szempontból a következő az én javaslatom:

   Egy, de inkább több magánbiztosító társaságnak együttes erővel szerveznie kellene egy kongresszust, amelyre meghívná, hogy bizonyítékot mutasson fel, a következőket:

1. A biztosítótársaságok vezérigazgatóit
2. Állami és magán kórházak igazgatóit
3. Európa, Oroszország és az AEÁ Egészségügyi Minisztériumainak képviselőit

   A biztosító társaságok azok az intézmények, melyek érdekeltek az orvosi ellátás költségeiben, és ha nem tesznek valamit érte, hamarosan a csőd fogja fenyegetni. Mi egybegyűjtjük a legjobb videóra rögzített eseteinket és bemutatunk nekik több ezer lenyűgöző gyógyulást mindenféle patológiából: kezdve az amputáció küszöbén álló súlyos gangrénától a súlyos neurodermatitiszig, a fogínygyulladástól a pikkelysömörig, az asztmáig vagy neuromuszkuláris esetekig, elmebetegségektől a fekélyes vastagbélgyulladásig és így tovább.

   Ez az egyetlen módja annak, hogy tényleg mély benyomást tegyünk rájuk és elérjük azt, hogy a kutatásokra szánt összegek bár egy aprócska részét a fiatal, frissen diplomázott orvosok megfelelő képzésére fordítsák, akik ezt a tudományt meg szeretnék tanulni. Egy ilyen befektetés hosszú távon határozottan megtérülne és valószínűleg hatalmas összegeket spórolna meg ezeknek a társaságoknak, miközben a társadalom egészségi szintje is javulna. Érdekes, hogy a páciensek saját zsebükből fizetik a homeopátiás kezeléseket, legalábbis Görögországban, és ez így van 50 éve, amióta én bevezettem a homeopátiát Görögországba. Ez tulajdonképpen azt jelzi, hogy a betegek hajlandóak saját zsebükből is fizetni, amennyiben azt érzik, hogy a kezelés hatékony.

Hol van az eltorzulás?

   Jelen pillanatban a módszer alkalmazását illetően oly sok és felháborító torzítás létezik, hogy lehetetlen egy embernek sorra venni őket és egyenként kimutatni a bennük rejlő téveszméket és zűrzavart. A homeopátia helyes alkalmazását és a betegségek kezelésének nehézségét tovább bonyolítják a céltalan kémiai gyógyszerek és az immunrendszert lehengerlő nagyszámú oltás használata, melyek mély sérüléseket hagynak a szervezetben.

   A homeopátia alapgondolata az, hogy egy homeopátiás szernek lehetősége van gyógyítani olyan kórképeket, melyek hasonlóak ahhoz, amit a szer kiinduló anyaga hoz létre. Ezért a beteg ember és a homeopátiás szer energiája közötti szinkronicitásról van szó. Ha a megfelelő, szükséges szert megtaláljuk, megtörténik a sérült immunrendszer helyreállításának csodája. Annak érdekében, hogy felleljük a tünettant, mely elvezet a szükséges homeopátiás szerhez, mélyreható homeo-terápiás tudásra van szükségünk. Ez nagyon nehéz feladatnak bizonyul, főleg a nyugati orvosok túlterhelt elméje számára, akik a modern orvostudomány gyakorlásához szükséges tömérdek információt már elsajátították. Megtanulni az esetek helyes kezelését klasszikus homeopátiával számos nehézségeket rejt magában és ez az oka az eredeti Hahnemann-i rendszertől való eltéréseknek. A homeopátiát gyakorlók megpróbáltak rövidítéseket találni. Mondok egy példát: ha egy homeopata nem tudja, hogy melyik a helyesen választandó szer vagy nem biztos a dolgában adott esetben, választ három, négy vagy még több szert is, remélve, hogy a helyes szer ezek között lesz. Sokszor azonban, ezzel a gyakorlattal (főként a keleti népeknél, Indiában, Pakisztánban vagy dél Amerikában) elérhető egy kezdeti hatás, mely kedvező a betegnek, de a későbbiekben, mikor visszaesés van, zűrzavar támad, hogy akkor hogyan tovább, és végül ez kiábrándultsághoz vezet. Ám a mélyen gyökerező, idült kórképekben, főként a nyugati embernél ez a több szert alkalmazó szerfelírási módszer csak nagyon ritkán hoz eredményt, ezért a betegek más, egyszerű módszerekhez folyamodnak, melyek csak placebo hatást bírnak elérni. Ezeknek a betegeknek általában a szellemi-érzelmi szférában is problémáik vannak, így a lágy és tünetinek szánt kezelés, melyet egy ilyen rendszer alapján dolgozó homeopata ír fel, valószínű, hogy jobb hatással lesz a beteg pszichéjére, mint a hagyományos orvoslás által javasolt agresszív kémiai szerek. De az igazi eredményt, mit a homeopátia elérhetne, nagyon ritkán, csaknem soha nem fogja megvalósítani meg ez a megközelítés. Így az ilyen fajta homeopaták, fél-tudással, abban a hitben élnek, hogy egy olyan tudományt alkalmaznak, miről hiszik, hogy jól ismerik, holott ez távol áll a valóságtól. A betegeik pedig nem is sejtik, hogy gyógyulásuk rövid idő alatt bekövetkezhetne, ha egy jól informált homeopatára találtak volna. Minden kritika a nyugati média részéről ezekre a tényekre alapoz.